Karácsonyi szomszédolás

Karácsonyi szomszédolás

A magyarok körében már-már hagyománnyá vált a bécsi karácsonyi vásárra való kilátogatás. Idén fél Magyarországgal együtt én is úgy gondoltam, meg egy bécsi bögre nem árthat. Amikor Bécsbe értem, már meg sem lepődtem azon, hogy minden második ember (ha nem több), magyarul szólalt meg. Természetesnek tűnt, és sokszor az az érzésem is elmúlt, hogy külföldön vagyok. Az osztrák vendéglátók persze örülnek a magyaroknak, hiszen már a sok bögre puncson és forralt boron is rengeteg hasznuk van, nem beszélve az egyéb csecsebecsékről és édességekről. Mindig megpróbálnak újat nyújtani. Idén nagy újdonság számított a Red Bull-puncs, de a sláger talán mégis inkább a Baileys- puncs volt. Valószínűleg a bécsi múzeumokban is ilyenkor a legnagyobb a forgalom. A látnivalók környékén mindenhol esernyős idegenvezetőkbe és csoportjaikba botlik az ember. A leglátogatottabb a Természettudományi Múzeum, a Schönbrunni kastély és a Hofburg. A Hofburgba Sisi kiállítással próbálnak még több turistát becsábítani. De a múzeumokban műveletlenebbnél műveletlenebb kérdéseket hallok a magyaroktól: „Mit jelent az, hogy gentleman?”, „Miért írják mindig azt, hogy császárné, amikor Sisi királyné volt?”, „Az English németet jelent?”, „Mi az, hogy nem lehet fényképezni? Nincs is mit.”, „Ezt látta Sisi a repülőből?”. Az ilyen és ehhez hasonló megjegyzések miatt néha örülök, hogy szomszédaink nem értik, amit mondunk. Ennek ellenére nagyon szeretem ezeket a kirándulásokat, és mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ellátogasson Bécsbe. Megalapozza a karácsonyi hangulatot. Az emberek mindig jókedvűek, sőt a német nyelv gyakorlása miatt is jó.